The Guardian: Egy csóknak nincsenek határai: egy gyengéd pillanat megörökítése a menekültválság közepén

írta: Jon Henley / The Guardian 2015. szeptember 22., kedd, 19:49 CEST

Képaláírás: Egy fiatal pár csókolózik egy sátorban a budapesti Keleti pályaudvaron, más menekültek körében. Fotó: Istvan Zsíros

Egy Budapesten készült fénykép, amelyen egy csókolózó pár látható menekültek tengerében, emberek millióihoz jutott el, és megható ellenpontját kínálja a kétségbeesés képeinek.

2015. augusztus 30-a, vasárnap reggel volt. Meleg idő. Aszódon, Budapesttől 40 kilométerre, Istvan Zsiros korán kelt. Napok, sőt hetek óta a magyar média tele volt történetekkel és képekkel az országba érkező, főként szíriai menekültek egyre növekvő számáról, akik Németország vagy Svédország felé tartottak.

A főváros nemzetközi pályaudvarán, a Keleti pályaudvar területén rögtönzött tranzittábor alakult ki, miközben az egyre kétségbeesettebb menekültek arra vártak, hogy felszállhassanak az Ausztriába tartó vonatokra — amit a magyar hatóságok nem engedtek meg nekik. Kétezer és háromezer közötti ember, köztük sok kisgyermekes család táborozott az állomás csarnokában, gyorsan romló körülmények között. Öt nappal később közülük több mint ezren annyira frusztrálttá váltak, hogy gyalog indultak el az osztrák határ felé — mintegy 170 kilométeres útra.

A 30 éves informatikus, Zsiros, aki nemrég hagyta ott a munkáját azért, hogy fotózásból próbáljon megélni, saját szemével akarta látni a helyzetet:

„Fontos nyitottnak és kíváncsinak lenni a világra” — mondja. „Valami azt súgta, hogy menjek el. Hogy magam lássam, ne a médián keresztül.”

Egyórás buszút és félórás séta után megérkezett az állomásra a fényképezőgépével.

Mindössze fél órát töltött a zsúfolt pályaudvaron, de ez elég volt ahhoz, hogy elkészítse az egyik legemlékezetesebb képet Európa második világháború óta legnagyobb menekültválságáról; egy életigenlő fotót, amely intimitásával és gyengédségével megható ellenpontja lett azoknak a szívszorító képeknek, amelyeken Alan Kurdi látható, akinek holttestét egy török tengerpartra sodorta a víz — és amely képek megrázták az egész kontinenst.

Egy kis sátorban, reggel 8:40-kor, nyomor és kimerültség közepette — ruhakupacok, üres hálózsákok, fekvő és alvó emberek között — egy fiatal menekültpár egymás felé fordul, átölelik egymást, majd megcsókolják egymást.

„Nem beszéltem velük” — mondja. „Nem vagyok újságíró, nem riportot készítettem. Esküvőket fotózok, barátoknak és ismerősöknek. Ritkán fényképezek városban; jobban szeretem a természetet. De próbálom elkapni a pillanatokat. Megláttam ezt a párt, és nagyon megható volt — főleg abban a környezetben. Így hát elkészítettem a képet.”

Nem sokkal később feltöltötte a fénykép fekete-fehér változatát egy Facebook-oldalra, amely egy menekültekről szóló fotópályázatnak adott helyet.

„A színes kép túl élénk” — mondja. „Piros és kék hálózsákok, rikító ruhák — ezek elvonják a figyelmet a pár közötti pillanatról. Fekete-fehérben ez egyetlen nagy, megható pillanat lett, zavaró részletek nélkül.”

Innen a képet talán ötvenszer osztották meg, és — azon keveseket leszámítva, akik azt kérdezték, manipulált vagy beállított fotóról van-e szó — „nagyon kedves hozzászólások” kísérték.

„Mindenkinek szüksége van szeretetre, és ezt itt, ezen a képen is látják.”

Két héttel később egy ismert görög fotós és aktivista, Yannis Androulidakis felfigyelt a képre, és megosztotta saját Facebook-oldalán ezzel a felirattal (görögül):

„A menekültek győzni fognak. A szeretet győzni fog.”

Innen a kép vírusszerűen kezdett terjedni.

„Remélem, minden menekült megtalálja a helyét a világban, és minél hamarabb békére lel” — mondja Zsiros. „Hogy mindenki boldog legyen. Ez egy nagyon nehéz, nagyon összetett helyzet.”

És abban is reménykedik, hogy a fotója megváltoztatja az emberek hozzáállását a helyzethez:

„A szeretet” — idézi az Interstellar című filmet — „az egyetlen dolog, amelyet képesek vagyunk érzékelni úgy, hogy túlmutat téren és időn.”

És talán a határokon is.

Eredeti cikk forrása: https://www.theguardian.com/world/shortcuts/2015/sep/22/kiss-knows-no-borders-photographing-refugee-couple-budapest

Azóta a fotó bejárta a világsajtót, kiállításra került Kínában (Sanghaj), Törökországban, Görögországban (ide sikerült eljutnom), Pozsonyban és Budapesten is a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban (itt a Magyar sajtófotó 2015 pályázat kiállításán belül), bekerült a Best of Reader's Digest, Volume 4. számába. Hálásan köszönöm mindenkinek, aki a szeretet üzenetét segített továbbvinni a világban. A blogbejegyzés AI-fordítással készült. A szerző (Zsíros István) nem kíván állást foglalni a bemutatott események tágabb értelmezésében, és minden ilyen jellegű olvasattól elhatárolódik.